Pedagógiai program

A kollégium Pedagógiai Programját 2010-ben a 36/2009.(XII.23.) OKM rendeletnek megfelelően felülvizsgáltuk és az előírásoknak megfelelően átdolgoztuk.

Kollégiumunk a kaposvári egyházmegye központjában vállalja fel a környék katolikus ifjúságának keresztény szellemű nevelését. Mint ilyen, nyitott minden tanulni vágyó diák számára, aki elfogadja az intézmény működésének alapelveit. A kollégium alapvető célja biztonságos helyet, megfelelő szociális ellátást és a mindennapos felkészülés (tanulás) feltételeit biztosítani azoknak a tanulóknak, akik családjuktól távol kerültek. Intézményünk a Kaposvári Egyházmegye Püspökének felügyelete alá tartozik, felelős vezetője az Igazgató, a mindennapi élet közvetlen irányítása az éppen ügyeletben lévő pedagógusok feladata. A közösség életét a Házirend szabályozza, összhangban a Szervezeti és Működési Szabályzattal. Ez a kollégium működésének mindenki számára kötelező alapelveit, hagyományait és életének legfontosabb szabályait tartalmazza, melyekkel a közösség és az egyén alapvető érdekeit védjük.

Intézményünkben igyekszünk a keresztény értékeket elkötelezetten képviselni. Ennek a mindennapi életben is meg kell nyilvánulnia, mind a diákok, mind a kollégium alkalmazottai részéről: a szóhasználatban, a viselkedésben, az egymás iránti figyelmességben és tiszteletben, a személyes vallásgyakorlatokban.

Kollégiumunk légkörét alapvetően meghatározza, hogy viszonylag kis létszámmal működünk. A nevelők minden diákkal napi kapcsolatban vannak, ami családiassá, bensőségessé teszi a kapcsolatainkat. Ennek nagyon sok előnyét látjuk, amit a szülők és diákok visszajelzései is messzemenőkig alátámasztanak. A kollégium értékelésekor minden esetben külön kiemelik, „nagyon jó, hogy mindenki ismer mindenkit”.

A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE

Személyi feltételek

A kollégiumi nevelés és oktatás feladatainak végrehajtói a nevelőtestület tagjai, akiknek munkáját a kollégium alkalmazottai segítik. Tevékenységük kiterjed a nevelés megtervezésére, megvalósítására és mindezek folyamatos ellenőrzésére, értékelésére. A megvalósítás során elsődleges feladatának kell tekintenie a keresztény meggyőződésből fakadó tanúságtételt. Kollégiumunkban a nevelőmunkát jelenleg 4 főállású pedagógus végzi. Munkájukat lelki vezetőként egy atya segíti, aki lehetőségeihez mérten a diákokkal is rendszeresen találkozik.

A kollégium 12 évvel ezelőtti átszervezése során a fenntartó támogatásával fiatal, keresztény elkötelezettségű kollégák kerültek az intézményhez, akik 8-10 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkeznek. Alkalmazásuk előnyei: életkorban, gondolkodásban közelebb állnak a diákokhoz, ezért a nevelés során kevésbé jelentkeznek „generációs problémák”, így keresztény életükkel is hatékonyabban tudnak példát mutatni.

Tanulói összetétel

A kollégiumban 74 diák részére biztosítottak a bentlakás feltételei, több évi gyakorlat alapján általában 20 fiút és 54 lányt veszünk fel. A rendelkezésre álló helyek túlnyomó részét a városban működő Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjai töltik be, de nyitottak vagyunk a más iskolákból érkező tanulók fogadására is, amennyiben elfogadják a kollégium működésének alapelveit, katolikus szellemiségét.

A működés tárgyi - dologi feltételei

Kollégiumunk a város központjában, jól megközelíthető helyen fekszik. A vasútállomástól és a buszpályaudvartól is 10-15 perc alatt érhető el. Az épület egy háromszintes, és egy kétszintes részből áll. Fűtése önálló, a tetőn elhelyezett gázkazánnal történik, melyet sikerült automatizálni.

A diákok elhelyezésére négy 2 ágyas, tizenöt 4 ágyas, és egy 6 ágyas szoba áll rendelkezésünkre. Minden szinten van vizesblokk, két-két zuhanyzóval és két-két WC-vel. Az épületben található még két tanulószoba, klubhelység, igazgatói iroda, nevelői szoba, takarítószer raktár, portáshelyiség és két betegszoba. Az udvaron az elmúlt években a fenntartó segítségével sikerült kialakítanunk egy, a mindennapi mozgást jelentősen segítő tornaszobát, ahol egyelőre egy ping-pong asztalt és zsámolyokat helyeztünk el. Kis mérete miatt egyszerre kevés diák fér el benne, de a gyerekek különösen a téli hónapokban, és az esős időszakok idején rendszeresen használják. Az épülethez tartozik egy zárt, kövezett udvar is, amit diákjaink elsősorban szintén sportolásra használnak

A program megvalósításának pénzügyi feltételei

A kollégium működésének alapvető anyagi igényeit (közüzemi költségek, bérköltségek, stb.) elsősorban a normatív állami támogatások ésszerű beosztásából igyekszünk előteremteni. Emellett az utóbbi években egyre nagyobb mértékben szükség volt a fenntartótól kapott kiegészítő támogatásokra is. Az épület karbantartására, felújítására minden évben rendelkezésünkre bocsátanak egy meghatározott összeget, amit az éves költségvetés tervezésekor, a kollégium igazgatójának felterjesztése alapján a fenntartó határoz meg.

A táborozásokhoz, kirándulásokhoz egyéb szabadidős és kézműves tevékenységeink finanszírozásához rendszeresen adunk be pályázatokat, melyek eddig 90 %-ban sikeresek voltak. Támogatókat (alapítványokat) kutatunk fel, akik egy-egy program költségeinek bizonyos részét átvállalva a diákok kiránduláson való részvételét segítik.

A kollégiumi élet szervezettsége

A kollégiumi élet szervezésének diákokra vonatkozó szabályait a Házirend, az alkalmazottakra, nevelőkre vonatkozó szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE

Az önállósodás kezdete óta folyamatosan azon dolgozunk, hogy a kollégiumhoz legszorosabban kötődő személyekkel és intézményekkel egyre jobb, és személyesebb kapcsolatot tudjunk kialakítani. Elsőként a gyermekeiket ránk bízó szülőkkel próbálunk intenzív párbeszédet folytatni.

Kapcsolattartás a szülőkkel

A kapcsolatfelvétel első lépése minden család felé egy levél, amelyben elküldjük a jelentkezési lapot. Ennek visszajuttatásával jelzik a tanulók szándékukat a kollégiumba történő beköltözésre. Későbbi levelekben értesítést küldünk a felvételről, majd augusztus elején újabb levéllel keressük meg leendő kollégistáinkat és szüleiket, amelyben már egészen pontos információkat közlünk a beköltözés idejéről, módjáról, a szükséges iratokról, felszerelésről. Ez a levél tartalmazza a kollégium Házirendjét, amelynek elfogadása mind a szülő, mind a kollégista részéről a beköltözés feltétele. A Gólyatáborral kapcsolatos részletes tudnivalókat is ekkor kapják meg, akik jelentkeztek.

Az újonnan beköltözőkkel és szüleikkel személyesen először a Gólyatáborba érkezésükkor találkozunk. Általában ekkor tudjuk először megmutatni az egész épületet szülőknek, gyerekeknek egyaránt, és ilyenkor tudunk először beszélgetni pedagógiai elképzeléseinkről, elvárásainkról a szülőkkel, akik tapasztalataink szerint a Házirendet eddig az időpontig áttanulmányozták. Ez a találkozás azért is nagyon fontos, mert ilyenkor viszonylag kevés diák van jelen, így több idő jut a felmerülő kérdések, esetleges problémák megbeszélésére, mint a beköltözéskor. Az első találkozás meghatározó a bizalom építése szempontjából.

A 2002/2003-as tanévben bevezettük, hogy az újonnan beköltöző diákok családját a tanév első két hónapja alatt felkeressük, hogy megismerhessük azt a környezetet, amelyből kollégistáink érkeznek. Megpróbáljuk megkeresni azokat a pontokat, amelyek a szülői ház nevelési elveiben és a mi elképzeléseinkben közösek, mert az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a nevelésben csak együtt gondolkozva, egymást erősítve érhetünk el eredményeket. Mostani gyakorlatunknak éppen az volt az indítéka, hogy ne probléma esetén keressük meg először a családokat, hanem még a kapcsolatépítés kezdetén, mert így elkerülhetjük, hogy a konfliktus határozza meg a találkozás kimenetelét, majd a 4-5 évig tartó együttműködés alakulását. A bizalommal teli kapcsolatok megteremtésének lehetőségét fedeztük fel ebben a „módszerben”.

A tanév során három alkalommal, szervezett keretek között várjuk a szülőket közös gondolkodásra; év elején tartunk egy szülői értekezletet, amelyen részletesen tájékoztatjuk a szülőket a kollégium mindennapjairól, szabályiról és kéréseinkről. Ezen kívül két alkalommal kötetlen beszélgetésre, Szülői Lelki Napra hívjuk őket egy megadott témában.

Emellett évente kétszer (novemberben és áprilisban) írunk egy-egy „jellemzést” minden diákunkról. Ezekben leírjuk, hogy mi hogyan látjuk a tanuló kollégiumi életét, a közösségbe történő illeszkedését, viselkedését, tanulását, eredményeit, részvételét a különböző programokon. A levél elküldésével akkor érjük el igazi célunkat, ha ennek hatására párbeszéd indul el a pedagógusok és a szülők, a pedagógusok és diákjaik, és a szülők és gyermekeik között, ha a véleményeket nyíltan össze lehet vetni, és ez építőleg hat az érintettekre, és kapcsolataikra is.

Ezek azok a formák, amelyek a pedagógus részéről tervezhetőek, amelyekre az év során készülünk. Ezeken kívül természetesen más alkalmak is adódnak a kapcsolattartásra. Minden szülőt arra bíztatunk, hogy ha a városban jár, látogasson be gyermekéhez, nézze meg szobáját, köszönjön be, szívesen látjuk. A szülők figyelmét mindig felhívjuk arra, hogy ha bármi kérdésük, problémájuk van akár a mi módszereinket, akár gyermekük viselkedését, tanulását stb. illetően, bármikor megkereshetnek minket (természetesen jó, ha ezt telefonon előre egyeztetjük, hogy biztosan találkozzunk).

Végül meg kell még említeni a telefonon történő kapcsolattartást is, ami mind a szülők, mind a pedagógusok kezdeményezésével létrejöhet. Ez a kapcsolattartási mód teszi lehetővé, hogy rövid úton tisztázzuk a nem teljesen egyértelmű helyzeteket, kérelmeket, engedélyeket. Az otthonuktól távol élő diákokról lévén szó, a szülők sokszor csak a telefonon történő sürgős intézkedés lehetőségével élhetnek.

„Ugyanazt a gyereket neveljük, de más-más oldalát látjuk, és más-más körülmények között neveljük. Néha döbbenetes élményeink vannak a pedagógiai gyakorlatban. Van, hogy évek óta tanítunk egy gyermeket, és amikor először találkozunk anyjával-apjával és beszélgetünk róla, alig ismerünk rá. Mintha más gyerekről lenne szó. Mert a gyerek olykor más-más arcát mutatja otthon és az iskolában. A szülő feltehetőleg jobban ismeri a saját gyermekét, mint az iskola. Itt a gyermek már rendszerint úgy igyekszik viselkedni, ahogyan elvárják tőle. Tehát a családdal való együttműködés az első és legfontosabb eleme, hogy segítsen nekünk abban, hogy megismerjük azt a gyermeket, akinek a nevelését ránk bízták.” (Hoffmann Rózsa : Pedagógiai lehetőségek az iskola és család együttműködésében; In: Család és iskola. Pedagógiai konferencia a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán, 2001. június 26-29. [szerk: Sebő József és Trosics András] Veszprém, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, 2002. 192. o.)

Kapcsolattartás az iskolákkal

A nevelés és a követelmények közös pontjainak tisztázása miatt fontos, hogy a diákok iskoláival is egyeztessünk, így a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnáziummal, de az egyéb „érdekelt iskolákkal”, illetve ezek pedagógusaival is igyekszünk felvenni a kapcsolatot. Elsősorban kollégistáink osztályfőnökeit keressük meg, hogy segítségüket kérjük nevelő munkánkhoz. A tanév elején igyekszünk meghívni az érintett osztályfőnököket egy közös nevelői értekezletre, amelyen kölcsönösen tájékoztatjuk egymást intézményeink szabályairól, elvárásairól. A későbbiekben személyesen keressük meg diákjaink tanárait, ha valakivel kapcsolatban iskolai gondok merülnek fel. Minden hónap elején elmegyünk az iskolába, ahol kollégistáink addig szerzett jegyeit a naplók alapján kigyűjtjük. Ezek ismeretében keressük meg a szülőket vagy a szaktanárokat, ha ezt a tanulmányi eredmények változása miatt indokoltnak látjuk.

Kapcsolattartás a fenntartóval

A fenntartóval való kapcsolattartás elsősorban tanügyi, gazdasági, jogi és munkaügyi kérdésekben nyilvánul meg. Ezek számontartása, lebonyolítása teljes egészében az igazgató hatáskörébe tartozik. Emellett igyekszünk minden évben meghívni a fenntartó képviselőjét, elsősorban a püspök atyát vagy a gazdasági helynök atyát egy-egy nevelőtestületi értekezletre, vagy közös kollégiumi programra, ahol megbeszéljük nevelői tevékenységünk alapjait, és tájékoztatjuk őket aktuális gondjainkról, örömeinkről.

Kapcsolattartás az egyházközséggel

A kollégium épülete a kaposvári Szent Imre Egyházközség tulajdona, így a klubhelységet és a nagytermet közösen használjuk. Vannak programok, amelyeket évente visszatérően együtt rendezünk, ezekre diákjainkat és szüleiket is meghívjuk. A jó kapcsolat fenntartásának érdekében programjainkat, és a termek használatát rendszeresen egyeztetjük az egyházközség illetékes tagjaival.

Kapcsolattartás az ifjúságvédelmi intézményekkel

Az elmúlt években eddig igen kevés (egy eset) példa volt arra, hogy intézményünknek gyermekvédelmi intézettel kellett kapcsolatot felvennie. Amennyiben valamely diákunkkal kapcsolatosan problémák merülnek fel, vagy ifjúságvédelmet is érintő gondot tapasztalunk, elsősorban a szülőket keressük meg, majd az osztályfőnököt, és csak legvégső esetben a gyermekjóléti szolgálatot vagy gyermekvédelmi intézetet. Az elmúlt 12 év során egyetlen diákunk volt nevelőintézetből. A kapcsolattartást - hatékonysága miatt - mindenekelőtt személyesen igyekszünk intézni, de ha erre valamilyen okból nincs lehetőség, akkor telefonon keressük meg az illetékes személyt, személyeket.

Gyermek - és ifjúságvédelmi munka

A kollégiumban az ifjúságvédelmi munkát az igazgatóhelyettes fogja össze. A tanév elején az igazgató és a lelki igazgató minden új kollégista családját meglátogatja. Az ott tapasztaltakat a nevelőtestületi értekezleteken megosztják a nevelőtanárokkal. Az igazgatóhelyettes folyamatos kapcsolatot tart a nevelőkkel és a kollégistáink osztályfőnökeivel is igyekszik felvenni a kapcsolatot, különösen akkor, ha diákjukról kiderül, hogy hátrányos helyzetű családból érkezett.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:

Figyelemmel kísérjük, hogy diákjaink alapvető szükségletei (élelem, pihenés, mentális biztonság) megfelelő módon ki vannak-e elégítve.
A kollégiumban igyekszünk kialakítani az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkört.
Szükség esetén tanácsot adunk, segítséget nyújtunk segélyek, támogatások igénybevételénél.
Figyelemmel kísérjük a tanulók tanulmányi eredményeit, rendszeres iskolába járását.

A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI

Általános nevelési elvek és célok

A Szent Imre Kollégiumot is, mint minden más nevelés-oktatást végző intézményt azzal a céllal hozta létre a fenntartó, hogy az általános műveltség továbbadása révén felkészítse a felnövekvő nemzedéket életének szabad, felelősségteljes alakítására. Ezt a célt kollégiumunk a keresztény világnézet és a hozzá kapcsolódó életvitel elsajátíttatásával igyekszik elérni. Arra törekszünk, hogy nevelő munkánkat mindenkor az Evangélium szellemében végezzük, így életünkkel is példát adjunk annak megvalósíthatóságára.

A katolikus kollégium sajátos feladata felvállalni a diákok személyiségének, életének, értékrendjének, tudásának keresztény elvek szerinti formálását. Ez különösen jelentős abban a tekintetben, hogy érzékelhetővé és elfogadhatóvá kell tenni: a tudás és a hit, a hit és az élet nem állnak kibékíthetetlen ellentétben egymással. A katolikus világnézet lehetővé teszi e három „terület” egységben történő látását és megélését is.

Nevelő munkánk során a következő célok kapnak kiemelt szerepet:

diákjaink váljanak egyre önállóbbakká, tanulják meg életüket önállóan szervezni,
legyenek figyelmesek, önzetlenek, és segítőkészek,
legyenek elfogadóak, türelmesek a körülöttük élő emberekkel,
az életben váljanak felelősségteljes közösségi emberekké,
legyenek pontosak, megbízhatóak, igényesek feladataik megoldásában,
legyenek tekintettel társaikra, és mások problémáira.

Hitéleti kérdésekben a következőket tartjuk kiemelkedően fontosnak:

segíteni a diákok hitének kibontakozását, az Istennel való kapcsolat elmélyülését,
segíteni, hogy kollégistáink a Katolikus Egyház elkötelezett, aktív, felnőtt tagjaivá váljanak,
erősíteni a tanulók hitét bensőséges liturgiák, lelkigyakorlatok, rendezvények szervezésével.

Céljaink elérésében legfőbb eszközünk és lehetőségünk a személyes beszélgetés, amikor az aktuális, a személyüket érintő eseményeket elemezzük, értékeljük, és keresztény oldalról keressük a megoldásokat, a továbblépés lehetőségeit. Nagyon fontosnak látszik még a szobatársi kapcsolat, a példamutatás, az imákon, lelkigyakorlatokon, egyéb egyházi rendezvényeken való közös részvétel.

A Nevelési Program szellemében mi, a Szent Imre Kollégium pedagógusai arra vállalkozunk, hogy értelmes, felelősségteljes életre neveljük diákjainkat, és hogy nevelő munkánkkal igyekszünk egész életükre meghatározóvá tenni számukra az evangéliumban, és a katolikus egyházban megfogalmazott értékeket.

A tanulók mindennapi életrendjének szervezési elvei

Az általános alapelveket szem előtt tartva törekszünk arra, hogy kollégistáink a mindennapok gyakorlatában tanulják meg életüket önállóan megszervezni. Ezért folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy önmagukat és környezetüket megfelelő rendben és tisztán tartják-e. A diákok saját szobájukat, szekrényeiket maguk takarítják. Ezek tisztaságát naponta ellenőrizzük és értékeljük.

A délutáni tanulási idejüket önállóan oszthatják be mindazok a tanulók, akiknek tanulmányi eredménye igazolja, hogy felnőttek ehhez a feladathoz. A kollégiumban kialakított rend segítségével motiváljuk diákjainkat arra, hogy életmódjukban, napi időbeosztásukban következetes rendszert alakítsanak ki. A kollégiumi könyvtárszoba kialakításával megteremtettük annak a lehetőségét, hogy diákjaink az ismeretszerzés területén is egyre önállóbban boldoguljanak.

A szülőkkel egyeztetve a diákok maguk döntik el, hogy az iskolák által kínált sportolási lehetőségek közül melyeken vesznek részt.

Az esti időszak szervezésénél lehetőséget biztosítunk arra, hogy ki-ki képességeinek, kedvének megfelelő programot választhasson. Nevelőtanárok vezetésével különböző szabadidős tevékenységeket szervezünk. A kollégisták rendszeresen részt vesznek:

Kézműves foglalkozásokon, ahol igyekszünk kreativitásuk kibontakoztatására bíztatni, és az igényes munka szeretetére is megtanítani őket.
Sportfoglalkozásokon, sport versenyeken, ahol az egymásra figyelést, különbözőségeink elfogadását gyakorolhatják, és sokszor kap fontos szerepet beszédstílusuk alakítása is.
Filmklubokon, ahol lehetőségük nyílik emberi értékekről, világnézeti meggyőződésükről, társadalmi szabályokról kötetlenül beszélgetni.
Társas rendezvényeken, ahol az igényes szórakozás lehetőségeit tapasztalhatják meg.

Összefoglalva: a diákok mindennapi életének szervezésekor fontosnak tartjuk, hogy ezek által:

Fejlődjön kreativitásuk, legyenek képesek önálló gondolkodásra, problémáik önálló megoldására.
Tartsák fontosnak környezetük rendben tartását, becsüljék meg saját és társaik dolgait.
Sajátítsák el az ízléses, gondozott öltözködés, és a keresztény emberhez méltó viselkedés alapvető szabályait.
Tanulják meg elfogadni a nehezebben beilleszkedő, problémákkal küzdő társaikat, és a tőlük elvárható módon segítsék őket.
Ismerjék meg, és egyre jobban szeressék „szűkebb és tágabb hazájuk” értékeit, hagyományait.
Alakuljon ki bennük szociális érzékenység és önzetlenség.
Tudják elfogadni egymást és a körülöttük élő embereket akkor is, ha azok más tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy más értékrendet képviselnek, mint ők.
Alakuljon ki bennük a közösségteremtés igénye.
Ismerjék fel a családi kötelékek, kapcsolatok fontosságát, ezek fenntartására ápolására fordítsanak gondot.
Ismerjék meg a társadalom működésének alapvető szabályait, tudják ezeket értékelni, adott esetben tevékenyen tudjanak azokba bekapcsolódni.
Vállalják a rájuk bízott feladatok pontos, maradéktalan elvégzését.

A fejlődést, felzárkózást, pályaválasztást segítő foglalkozások szervezésének elvei

Az általános nevelési elveknél leírtak a tanulási folyamatok kialakításánál fokozottan szerepet kapnak. Az önállóságra, felelősség vállalásra, megbízhatóságra, pontosságra, önmaguk és egymás elfogadására nevelés elsődleges szempontok ezeknek a tevékenységeknek szervezésekor.

Gyengébb képességű vagy más okból lemaradó kollégistáinknak igyekszünk lehetőséget biztosítani arra, hogy egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozásokon vegyenek részt. Ezek szervezésekor azonban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a részvétel „önkéntes”. Megpróbáljuk megérttetni diákjainkkal, hogy a segítség igénybevétele rajtuk múlik. Nem kötelező. Ha nem vesz részt a foglalkozáson, nem jár érte elmarasztalás. A következményeket az iskolai teljesítéskor fogja tapasztalni. Szeretnénk ráébreszteni őket, hogy a tanulás az ő felelősségük. A segítő tanárnak nem kötelessége a rászoruló diákot minden áron odateremteni a felzárkóztató foglalkozásra.

A csoportos felzárkóztató foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy diákjaink gyakorolják a türelmet, mások elfogadását. Megtapasztalhatják a másokra figyelés, és az együttműködés örömeit és nehézségeit.

A tanulási folyamatok kialakításánál, fejlesztésénél fontos elveink:
A diák váljon képessé az adottságainak megfelelő legteljesebb tanulmányi eredmény elérésére,
ismerje fel, hogy mely területeken kell segítséget kérnie, és tanuljon meg segítséget kérni,
alakítsa ki a neki legmegfelelőbb tanulási stratégiát, módszert,
tartsa fontosnak feladatai pontos, igényes elvégzését,
ismerje meg és sajátítsa el az önálló ismeretszerzés lehetőségeit (önképzés),
ismerje fel és fogadja el saját adottságait, lehetőségeit, és tanuljon meg okosan élni velük.

A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

A kollégium kötelező foglalkozásainak óraszáma és témakörei

A kollégiumban a tanulást segítő foglalkozások szervezésekor is fontosnak tartjuk, hogy diákjaink egyre önállóbbakká váljanak. A Házirend szabályainak megfelelően a jó átlagot elérő tanulóink saját szobáikban „egyéni keretben” tanulhatnak. Azok a diákok, akik az önállóságot még tanulják, csoportos keretben, tanári felügyelet mellett készülnek fel a tanóráikra.

A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató foglalkozások terve

A hátrányos helyzetű és/vagy gyengébb tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulóinkra igyekszünk különös figyelmet fordítani. A tanévkezdés után, az első eredmények megszületése alapján egyénileg, az adott tanuló „igényeinek” megfelelően alakítjuk ki a segítségadás módját. Az alapelvekben leírtaknak megfelelően lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozásokon vegyen részt. Pedagógusaink elsősorban matematika, kémia, biológia, fizika, magyar, német és olasz tantárgyakból tudnak segítséget adni, de az egyházközséggel kialakult jó kapcsolat miatt egyéb tantárgyak esetében is szoktunk megoldást találni. A felzárkóztatás legtöbbször egyéni foglalkozás keretében történik, de vannak esetek, amikor 3-4 fős csoportok kialakítása a célszerűbb.

A csoportfoglalkozások legfontosabb céljai

Valóságalapú és ugyanakkor egészen személyes világkép és világnézet kialakításának tapintatos segítése.
Az önismeret, önnevelés, a jellemformálás fontosságának bemutatása, segítségnyújtás ebben.
A helyes és eredményes tanulás módszereinek megismertetése.
A helyes önismeretre építő hivatás-keresés támogatása.
Tudatosan vállalt életvitel: munka, pihenés, ünneplés harmóniája.
Emberi kapcsolatteremtések motiválása, a másokért való felelősség tudatosítása.
A közösségben reális önismeretre építve keresse helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekintse, kerülje el a karrierizmus kísértéseit.
Tapasztalja meg és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van személyisége formálódásában.
Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (pl. osztály, iskola, nemzet).
A média szerepének megismerése, értékelése.
Tudatos, felelősségteljes tagja legyen a társadalomnak, aki kötelezettségeivel és állampolgári jogaival is tisztában van.
Tájékozott és tudatos fogyasztóként a fenntartható fogyasztás szokásainak kialakításával törekedjen a környezet védelmét is szem előtt tartó jobb életminőségre.
Tudatosan törekedjen testi és lelki egészségének megőrzésére, az élet védelmére.
Környezettudatos életmódot alakítson ki, értékelje és védje az Isten teremtette világ szépségeit és értékeit.
A közös imádság, a közös szentmisék és a lelkigyakorlatok által a vallás közösségformáló erejének tudatosítása.

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR	1-8. évfolyam	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam	13. évfolyam
Tanulásmódszertan	3	4	3	3	1	1
Énkép, önismeret, pályaválasztás	3	3	3	4	3	2
Környezettudatosságra nevelés	2	2	2	2	2	3
Életmód, életvitel, testi-lelki egészség	4	4	4	4	4	4
Felkészítés a felnőtt létre, demokratikus állampolgári viselkedésre	3	3	3	3	3	2
Egyetemes kultúra, Európai azonosságtudat	3	3	3	2	4	5
Magyarság, nemzetiségi lét	4	3	4	4	3	3
ÖSSZESEN:	22 óra	22 óra	22 óra	22 óra	20 óra	20 óra

A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ában, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozáson a rendelet szerint az itt megjelölt témákkal foglalkozunk. A fennmaradó időben a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével foglalkozunk.

Kollégiumunkban a csoportok kialakítása az elmúlt tanévekben évfolyamok szerint történik. A tapasztalataink azt mutatták, hogy a közösségi élet szervezése és a konfliktusok kezelése akkor a leghatékonyabb, ha azok a diákok kerülnek egy csoportba, akik egymáshoz „közel” (a mi helyzetünkben egy-egy szinten, egy-egy szobában) laknak. A szobák beosztásakor igyekszünk a hasonló korú (egy évfolyamba járó) tanulókat együtt tenni, szintén az elmúlt évek pozitív tapasztalatai alapján.

Speciális ismereteket adó foglalkozások

Kollégiumunkban igyekszünk lehetőséget biztosítani a szabadidő okos, tartalmas eltöltéséhez. Ezért különböző foglalkozásokat szervezünk, amelyek közül egyet mindenképpen kell választaniuk diákjainknak. Az utóbbi években az alábbi lehetőségeket tudjuk biztosítani:

1. Kézműves foglalkozásokat, ahol diákjaink kipróbálhatják kreativitásukat, és gyakorolhatják az igényes, pontos munkavégzést.

2. Sportfoglalkozásokat, ahol kollégistáink gyakorolhatják az egymásra figyelést, különbözőségeink elfogadását és a türelmet is.

3. Filmklubokat, ahol diákjainknak lehetőségük nyílik emberi értékekről, világnézeti meggyőződésükről, társadalmi szabályokról beszélgetni.

4. Érettségire felkészítő feladatmegoldást matematikából.

Közösségi élet, és a hagyományok megteremtésének módszerei

Kollégiumunkban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjaink megtapasztalják a közösséghez tartozás nagyszerű élményét. A kollégium, mint közösségi élettér a legmegfelelőbb hely arra, hogy diákjaink empatikus képességei, vitakultúrája, szervezőkészsége, felelősségvállaló magatartása kialakuljon és fejlődjön. Az évente rendszeresen megrendezésre kerülő programjaink mind ezt szolgálják.

Az elmúlt 10 év hagyományainak megfelelően a nyár végén, tanévkezdés előtt, szabadon választható programként Gólyatábort szervezünk leendő és vállalkozó kedvű, „régi” kollégistáinknak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy leendő új diákjainkkal, kötetlenebb formában, lehetőleg a Gólyatábor keretében találkozzunk először. A résztvevők évről-évre növekvő számából arra következtetünk, hogy erőfeszítéseink nem hiábavalók. Ezek a programok lehetővé teszik, hogy tanár és diák közvetlenebb keretek között ismerhesse meg egymást, de a diákok egymás megismeréséhez és elfogadásához is sok segítséget kapnak itt.

Tapasztalataink szerint – nevelés szempontjából – a tanárokkal kötetlenül eltöltött időnek nagyon nagy jelentősége van. Megteremti a bizalommal teli kapcsolat alapjait, amire a nevelés során szükségünk van. A tábor, a kirándulás lehetőséget ad arra is, hogy a diákok önmagukat, teljesítőképességeik határait is felfedezzék.

A kollégiumi közös élet jeles napjait ünnepi műsorral, vacsorával tesszük emlékezetessé. Novemberben Szent Imre herceg ünnepe, decemberben a karácsony, májusban a végzősök búcsúztatása (elballagása), majd az év zárása ad lehetőséget a közös ünneplésre. Minden alkalommal a diákok közreműködésével szervezzük ezeket az estéket; alkalmanként más-más csoport készül ünnepi műsorral, készíti a vacsorát, vagy díszíti az épületet, teríti az asztalokat.

A diákok kezdeményezésére kapott engedélyt a végzősök „bolond ballagása”, amire hagyomány szerint a kollégiumi ballagás napján este kerül sor.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A módosított Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2010. április 13-i értekezletén megtárgyalta és elfogadta. A Pedagógiai Program részét képező kötelező Eszköz és felszerelési jegyzék – a könnyebb használhatóság miatt – a PP mellett, összefűzve külön található.

A Pedagógiai Program egy példánya az intézmény fenntartójához felterjesztésre kerül, akinek engedélyező határozatával életbe lép.

A Pedagógiai Program határozatlan időre készült, de kötelező felülvizsgálni

négy évenként,
a fenntartó megváltozásakor,
az igazgató változásakor,
a finanszírozás jelentős változása esetén,
a törvényi szabályozás ilyen értelmű változásakor.

A felülvizsgálatok során szükségesnek ítélt módosítások csak a nevelőtestület kétharmados többségének akaratával vihetők végbe.

Kötelező módosítani:

a kollégiumok működését szabályozó jogi előírások változásakor.

Az intézmény finanszírozása a mindenkori költségvetési törvény alapján, a fenntartó és az intézmény közötti megegyezések értelmében történik.

Kelt: Kaposvár, 2010. június 11.

Gödölle Katalin

kollégium igazgató

Szent Imre Kollégium

Menü

Programok